Talán mert gyerekként reggeltől késő estig az iskolában vagy különórán ülnek, felnőttként pedig heti átlag 55 órát dolgoznak és napi átlag 6 órát alszanak majd?
Talán mert az internetfüggő koreai fiatalság annyit bámulja az okostelefonok monitorját, hogy karikás lesz tőle a szemük?
Nem éppen.
„Annyira” nem tanulnak sokat, hiszen a különórákat tartó, hagwon névre hallgató intézményeket este 10-kor törvényileg kötelező bezárni, nehogy némely szülőnek eszébe jusson késő este oda küldeni a gyerekét a jobb tanulmányi eredmény érdekében. Hogy ez biztosan ne történhessen meg, tisztviselők őrjáratoznak esténként és hazaküldik a gyerekeket, akiket esetleg suttyomban akarnának zug-matekra, vagy zug-angolra járatni. Sőt, az odafigyelő polgároknak pénzjutalom jár, ha jelentik, hogy valamely intézmény mégis megszegi ezt a szabályt.
Az ázsiai országok különóra-megszállottsága nagyon régre vezethető vissza. A Time magazin cikke szerint kínai családok már a 7. században fogadtak házi tanítót a fiatalok mellé, 2010-ben pedig a gyerekek háromnegyede járt külön foglalkozásra. Dél-Koreában a magántanítók nagyon jól keresnek, mert a tantermi oktatás mellett az interneten keresztül is rengeteg diákot lehet egyszerre korrepetálni, akik pedig nem kímélik sem magukat, sem a szabadidejüket, sem szüleik pénztárcáját. Mindenki szeme előtt csak egy cél lebeg, bejutni (illetve bejuttatni a gyereket ) a legnevesebb egyetemek egyikére, ami egy életre megpecsételheti valaki sorsát. Ez a jólképzettség iránti lelkesedés tette gazdaságilag naggyá ezt az országot, bár hozzá kell tenni, hogy a képzés magas költsége a szülők gyermekvállalási kedvét fogja vissza, a merev társadalmi hierarchia pedig az innováció lehetőségét nyirbálhatja meg. Ráadásul a cikk szerzője szerint bár nagyon szorgalmasak a diákok, nem „okosan” tanulnak. Többen elalszanak a délelőtti órákon, ráadásul még olyan párnákat is lehet vásárolni, melyekkel kellemesebben lehet szundikálni az iskolapadra borulva. Csak így jut energiájuk arra, hogy az esti órákon részt tudjanak venni, mindez azonban nem nevezhető hatékony energiabeosztásnak.
Koreai gyerekek hagyományos hanbok viseletben
Mindezek mellett csodálkozik az ember, hogy hogyan jut idejük a fiataloknak a világ leggyorsabb internetjén szörfözni? Hogyan lesz a 9-12 éves korosztályból masszív internetfüggő, ha nem csinálnak mást, csak tanulnak és alszanak?
Vagy lehet, hogy nem is alszanak?
Az biztos, hogy a 16 éven aluliak álmára a törvény vigyáz, hogy nehogy eszükbe jusson éjszaka online játékokon lógni. Ezért vezették be 2011-ben az úgy nevezett „Hamupipőke”-törvényt, mely megtiltja az online játékszolgáltatóknak, hogy a 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között ellátogassanak az ilyen oldalakra. Persze a fiatalok így is megtalálják a megoldást: hamis azonosítókkal idősebb személyként regisztrálnak, illetve tovább űzik a játékszenvedélyüket a mobil, vagy konzolos játékokon, melyekre nem vonatkozik a szabály.
De ha nem a sok tanulással járó stressztől és nem is a monitorbámulástól válnak hamarabb idősebbé az itteni fiatalok, akkor mitől?
Az okokat nem az életvitelben, hanem a kelet-ázsiai életkorszámlálásban kell keresni.
Felettébb érdekes, hogy a koreai gyerekek születésük pillanatában már egy évesnek számítanak és a születésnapi forduló mindenkinél az újévre esik. Így egy pl. december végén született kisbaba pár nappal később már 2 évesnek számít. Ezért van az, hogy egy a nyugati életkorszámítás szerint pár napos babán rögtön öregítettek két évet. Mindezek ellenére a koreaiak megülik a Gergely-naptár szerinti „rendes” születésnapjukat is, a hivatalos iratokba is a Gergely-naptár szerinti születési év kerül, és eszerint érik el a fiatalok pl. az alkoholfogyasztás, vagy a jogosítvány megszerzésének hivatalos korhatárát is. Az emberek viszont tartják ezt a Kínából származó hagyományt is, melynek a pontos eredetét ők sem ismerik. Egyedül egy forrás említette, hogy esetleg abban rejlik a dolgok miértje, hogy a kisbabák az anyukájuk hasában majd egy évet töltenek el, de ez inkább csak spekuláció.
Az biztos, hogy viszont a koreaiak is remekül összezavarodnak, ha egy nem-koreainak kell megmondaniuk, hogy hány évesek, ezt mutatja be az alábbi videó is.
Források és képek: en.wikipedia.org, decodekorean.com, content.time.com, pixabay.com
Köszönjük a látogatást! Ha tetszik az oldal, kövess minket
