November 20-a a gyerekeké. Őket ünnepeljük itt a blogon is évről évre az alkalomból, hogy 1989-ben ezen a napon írták alá New Yorkban a Gyermekjogi Egyezményt. Ez az egyezmény fektette le a világ minden gyermekét megillető alapvető jogokat, és lett egyben a legszélesebb körben ratifikált emberi jogi egyezmény az egész világon.
Triviális dolgoknak tűnnek, mégsem lehet őket elégszer átolvasni, vagy elismételni, ezért mi is felsoroljuk a gyermekek alapjogait.
Minden gyermeknek joga van a szeretethez és a gondoskodáshoz.
Minden gyermek egyenlő.
Minden gyermeknek joga van a megfelelő és egészséges táplálkozáshoz.
Minden gyermeknek joga van tanulni és iskolába járni.
Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz.
Minden gyermeknek joga van játszani.
Tilos a gyermekeket dolgoztatni.
Tilos a gyermekeket bántalmazni.
A gyermekeket nem lehet kitenni erőszaknak és háborúnak.
Tilos a gyermekeket szexuálisan zaklatni.
A gyermekeknek joguk van véleményük kifejtéséhez.
A gyermekek megválaszthatják saját vallásukat.
A gyermekek azzal találkozhatnak, akivel akarnak.
A gyermekeknek joguk van információkhoz jutni.
Különös figyelmet kell fordítani a család nélkül élő gyermekekről való gondoskodásra.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a menekült gyermekekre.
Fokozottan kell gondoskodni a fogyatékkal élő gyermekekről.
A törvénnyel összeütközésbe került gyermekekre kitüntetett módon kell figyelni.
Figyeljünk a gyermekekre, tegyük meg mindazt, ami tőlünk telik, pláne ebben a nagyon furcsa 2020-as évben. A feladat nem könnyű, türelmet, lélekjelenlétet és emberfeletti szervezőkészséget kíván, miközben zsilettpengével citerázik az idegeinken a koronavírus. De ezekből a jogokból akkor sem engedhetünk!
Szólalj meg, ha valahol látod/hallod, hogy egy gyermeket bántalmaznak vagy elhanyagolnak! Ne félj attól, hogy kötekedőnek tartanak, hiszen a bántalmazott gyermek szemében te a menekülést, a kapaszkodót jelentheted egy szorult helyzetben, amikor a nagyon okos felnőttek is sokszor tehetetlenek.
Ne legyél közönyös, ne gondold, hogy nem szólhatsz bele mások dolgába, mert igenis van az a mód, az a hangnem, az az alkalom, amikor szóvá lehet tenni, ha valami nem stimmel.
Ne gondold, hogy „Én is kaptam néhány pofont, mégis rendes ember lett belőlem!”. Azokat a pofonokat nem lehet megérteni, sokszor a tehetetlenség szülte őket, és semmi közük nem volt a gyerekneveléshez. És valószínűleg fájtak legbelül, csak már feledésbe merültek.
És nem gondold, hogy a problémák csak a tévében vannak. Sajnos nagyon is közel kerültek azok hozzánk, hiszen ki ne hallotta volna az elmúlt hónapokban, hogy mennyi gyereknek nincs lehetősége otthonról tanulni a koronavírus miatt, vagy hány gyermek él menekülttáborokban világszerte.
Szerencsére azonban a segélyszervezeteken keresztül a segítségnyújtás is karnyújtásnyira van tőlünk! Adakozz, küldj cipősdobozt karácsonykor, olvass fel kórházakban beteg gyerekeknek, de horgolhatsz is kismacikat ovisoknak, önkénteskedhetsz táborokban, süthetsz sütit adománygyűjtés céljából.
A lehetőségek száma végtelen, és az emberi kreativitásnak is szárnyai nőnek, ha a szükség úgy hozza.
Legyen ez a nap a gyerekeké, és tegyük oda magunkat, amennyire csak lehet, hogy jobb legyen a világ a számukra!
