Ahol gyerekek vannak, ott anyák is vannak és mi mással is ünnepelhetnénk meg itt az anyukák közelgő ünnepét, mint egy idevágó írással. Ezúttal az irántuk való tisztelet és szeretet lesz a vezérfonal, mely, ahogy azt látni fogjuk, kultúráktól, földrészektől, országoktól független.
Az ötlet, hogy legyen az évben egy nap, amikor a gyerekek és felnőttek egyaránt felköszöntik azokat, akiktől az életüket kapták, a 20. század legelején született meg. Így az anyák napi ünnepség mára több, mint 100 éves múltra tekint vissza a világon. Mivel nincs egy pontos dátumhoz kötve, a különböző országok különböző napokon ünnepelnek. A legtöbben május második vasárnapját jelölték ki evégből.
Az egyesült államokbeli Anna Jarvis, az „Anya napja” névre keresztelte a napot, melynek hivatalossá tételéért küzdött, továbbvíve és megvalósítva anyja célkitűzését. Anyja, Ann Reeves Jarvis, a kor nőmozgalmainak és nőegyleteinek keretén belül küzdött azért, hogy legyen egy kijelölt nap, amikor megemlékeznek a nőkről és anyákról, akikre akkoriban a béke zálogaként is tekintettek. Anyja halála után pár évvel Anna Jarvis fáradozásait 1914-ben siker koronázta, ekkor nyilvánította Wilson elnök nemzeti ünnepnappá az anyák napját. Miután a kezdeményezés az ország vezetésének támogatását élvezte, nem sokára nemzetközi hátszelet is kapott az Anya Napja Nemzetközi Szövetség keretében, és a világ országai sorra karolták fel a mozgalmat.
Felkarolták az ötletet a virágárusok, bonbonkészítők, ajándékárusok, ajándékkártya- és képeslapkészítők is, hiszen egy ekkora érzelmi töltettel rendelkező ötletre remekül rá lehet kapcsolódni kereskedelmi szempontból is. Nem is csoda, hogy az anyák napja nagyon hamar elüzletiesedett, mely ellen aztán pont az alapötlet megvalósítója küzdött a legjobban. Anna Jarvis egy idő után keményen tiltakozott az anyák napja ilyentén ünneplése ellen. Egy idézet szerint Jarvis még az előre nyomtatott üdvözlőlapokat is kifogásolta, mert szerinte, aki nem képes saját kézzel megírni egy köszön(t)ő levelet édesanyjának, az egyszerűen lusta, és bele se gondol abba, hogy mennyi áldozatot hoznak meg az anyák nap, mint nap.
Ez az anyák napja 20. századi története napjainkig, amikor is a felmérések szerint leginkább a bonbon, virágcsokor, konyhagép, ajándékkártya, parfüm stb. a leggyakoribb ajándék, és több országban a Karácsony után ez a második legnagyobb bevételt hozó ünnep az évben. De nem volt ez mindig így.
Már az ókori görögök is tartottak „anyaünnepet”, mégpedig Zeusz isten anyja, Rhea női titán tiszteletére, aki megajándékozta a Földet az élettel. Mindazonáltal ez az áldozatok felmutatásával járó, tavaszváró ünnep az idők során feledésbe merült.
Az Egyesült Királyság területén a 16-18. században is voltak anyák napi ünnepségek, melynek középpontjában „az Anya”, azaz Szűz Mária dicsőítése állt. Sokan (pl. a mesterséget kitanuló legények, vagy más házakhoz szegődött cselédlányok) a nagyböjt negyedik vasárnapján, a „Mothering Sunday”-re zarándokoltak haza az „anya-templomukba”, így sokan ekkor látták viszont hosszú idő után családjukat és édesanyjukat is. Ezek az ünnepségek az 1800-as években koptak meg, majd a 20. században éledtek újjá, immáron az említett újabb köntösben.
A mai kor anyák napi ünnepségei is tartogatnak számunkra érdekességeket. Számos ország megannyi érdekes módon élteti az anyákat, melyekkel akár mi is feldobhatjuk, és igazán különlegessé tehetjük május első vasárnapját.
Etiópiában például megünneplik az Anyák Napját, de az nincs dátumhoz kötve. Itt a nagy nap a termékenységet hozó esős évszak beköszöntét jelenti, amit viszonylag nehéz lenne pirossal beírni a naptárba. Október-november környékén, ha leesik az első csapadék, a gyerekek hazalátogatnak a szülői házba és néhány napon keresztül jó ételek és zene mellett ünnepelnek. Az anyák zsírral kenik be arcukat és táncolnak, miközben a férfiak megéneklik a családot.
Belgiumban a magyar szokásokhoz hasonlóan ünneplik az anyákat, de május második vasárnapján. Ott az anyukáknak virág jár, torta, vagy saját kézzel készített ajándék.
Franciaországban is hasonlóképpen ünnepelnek, csak épp május utolsó vasárnapján.
Nagy Britanniában a Húsvét előtti negyedik vasárnapot jelölték ki erre a célra, így ott sincs pontos dátuma az Anyák Napjának. Valamikor március végén, április elején tartják, virág-, bonbon- és üdvözlőkártya özön keretében. Hagyományosan ilyenkor fogyasztják a Simnel tortát is.
Olaszországban a „Festa della Mamma“ alkalmával nem csak a gyerekek köszöntik az anyukákat, hanem az egész család összejön. Némelyek azt mondják, hogy ez a nap a virágárusok és cukrászdák ünnepe is, így nem sokat kell találgatnunk az ajándékokat illetően sem.
Japánban sokszor a köszönetnyilvánítás mellett („okaasan arigatou”, vagyis „köszönom, anya”) piros szegfűt kapnak az anyukák és ajándék gyanánt kitakarítják helyettük a gyerekek a lakást, vagy elküldik őt például masszázsra, vagy szépségkezelésre.
Oroszországban viszont egyáltalán nincs Anyák Napja, mert ott a márciusi, nemzetközi nőnap keretén belül vannak virággal és pralinéval felköszöntve az anyukák is.
Görögországban a májusi jeles napon az egész lakást virág díszíti és a család közösen fogyasztja el az alkalomra sütött mézes süteményt.
Mongólia az a hely, ahol szintén nem ünnepelnek Anyák Napját, de van helyette „anya-gyerek nap”. Minden évben június 1-jén tartják és az együtt töltött idő az ajándék.
A holland „Moederdag” reggelén az anyukák számára sok házban a gyerekek ágyba viszik a reggelit. De egy közös nagy reggeli, vagy egy grillezés sem kizárt ezen a napon, kiegészítve ajándékkal és virággal. Apropó virág: ha már a tulipánok földjén járunk, érdemes itt megjegyezni, hogy az ünnep hetében közel 140 millió szál virág indul útnak szerte a világba Hollandiából.
Indiába is importálták az „amerikai típusú”, májusi Anyák Napját, és emellett minden októberben a hinduk 10 napos fesztivállal, a Durga Puja-val üneplik Durgát, az anyák istennőjét is. Ez a vallási ünnep a családi összejövetelek ideje is, nem csoda, ha azt hetekkel korábban elkezdik előkészíteni, így az ünnep közeledtével egyre gyarapodnak az étkek a kamrában és a díszítés a házakon.
Mexikóban is nagyon komolyan veszik az anyák üdvözlését. Itt őket sok helyen szerenáddal köszöntik, és a nagy napokon (születésnap, évforduló stb.) szokásos Las mañanitas c. dalt éneklik el a gyerekek:
És a végén álljon itt egy igazán vicces és rendkívüli anyák napi ünneplési mód. Szerbiában ugyanis a gyerekek reggel belopóznak a szülők hálószobájába, majd összekötik az anyuka lábait. Ő a szabadságot állítólag édességek árán kapja vissza. Bár lehet, hogy az is elég, ha nincs reggeli.
De mit is vihetünk magunkkal ebből a sokféle ünneplésből?
Meglátogathatunk más anyukákat a családi és baráti körből, vihetünk nekik saját készítésű süteményt ajándékba. Megköszönhetjük környezetünkben más anyáknak is a segítséget egy szál virággal, vagy egy kártyával. Mesélhetünk egymásnak történeteket a család női tagjairól, elővehetjük a fotóalbumokat, rajzolhatunk családfa mintára „anyafát”. Kialakíthatunk új családi hagyományokat anyák napja alkalmából. Kifejezhetjük hálánkat családtagjainknak például a vacsoraasztal körül ülve, megtanítva ezzel a gyerekeknek, hogy hogyan mondjanak köszönetet nem csak az anyának, de testvéreiknek és szüleiknek is.
Éljenek hát az anyukák!
Források és képek: odlums.ie, crosscards.com, handelsblatt.com, diepresse.com, tagesspiegel.de, de.wikipedia.org, wissen.de, huffingtonpost.de, muetterberatung.de, scholastic.com, huffingtonpost.com, hu.wikipedia.org
Köszönjük a látogatást! Ha tetszik az oldal, kövess minket
